Könnyedén suhan át az autó a határon. Ma még ezen meglepődünk, forgatjuk a fejünket, nézzük a még álló határőrségi épületeket. Aztán megkönnyebbülten robogunk tovább. Vajon milyen következményei lesznek a könnyű átjárásnak? Jobbra fordul az itt élők sorsa? Megnyílnak a lehetőségek és lesznek új munkaalkalmak? Üzemek épülnek, vonzáskörzetek tágulnak és összebarátkoznak az emberek? A 2004 óta erősödő nagy örömöt azóta lehűtötte sok nem mindennapi esemény. Mi az oka a fellángoló ellentéteknek? Miért nem kerekedik fölül az együttműködés szelleme? Hümmögő emberek itt és ott, tanácskozások itt meg ott, alig mozdul valami. Egybekapcsolódó régiók, fellendülő gazdasági és társadalmi dinamika, vagy egymásra féltékenyen figyelő versenyzők sorsa vár ránk?

Táblázatok jegyzéke 9

I. Bevezető 11

I.1. A fogalmi keret összetevői 12

I.1.1. A határjelenség értelmezése 12

I.1.2. A regionalizálódás lehetősége 16

I.1.3. Az aszimmetrikus viszonyok jelensége 23

II. A magyar–szlovák határ menti kapcsolatokra ható tényezők 29

II.1. Az országépítés hatása 29

II.1.1. A szlovák nép és Szlovákia története 29

II.1.2. Hasonlóságok és különbségek a két ország között 37

II.2. Közigazgatás: a nacionalizmus és a racionalizmus küzdelme 41

II.2.1. A közigazgatás 1990 előtt 41

II.2.2. A közigazgatás változása a reformokig (1990–2002) 43

II.3. A gazdasági élet hatása a határ menti kapcsolatokra 51

II.3.1. A gazdasági kapcsolatok földrajzi irányváltása 52

II.3.3. A szándékolt regionalizálás hatása 57

III. A magyar–szlovák határ menti kapcsolatok közelmúltja 63

III.1. A magyar–szlovák határvidék főbb jellemzői 64

III.2. A határátkelés gyakorlata 70

III.3. Lakossági kapcsolatok 73

III.4. A munkaerő mozgása 74

III.5. A testvértelepülési kapcsolatok 74

III.6. Társadalmi (civil) kapcsolatok 80

III.6.1. Környezetvédő szervezetek 82

III.6.2. Kulturális szervezetek 83

III.6.3. Gazdasági kezdeményezések 84

III.6.4. Kistérségi szövetségek együttműködése 88

III.6.5. Megyei önkormányzatok 89

III.7. Eurorégiós kapcsolatok 90

III.7.1. A Hármas Duna-vidék Eurorégió 96

III.7.2. Vág–Duna–Ipoly Eurorégió 98

III.7.3. Ister–Granum Eurorégió 100

III.7.4. Duna Eurorégió 101

III.7.5. Civil szervezetek bokra az Ipoly/Ipeľský Eurorégió körül 104

III.7.6. NEOGRADIENSIS Eurorégió 116

III.7.7. Sajó–Rima Eurorégió 117

III.7.8. Miskolc–Kassa Eurorégió 119

III.7.9. Zemplén Eurorégió 121

III.7.10. Kárpátok Eurorégió 121

IV. Fejlesztési csomópontok a határ mentén 125

IV.1. Az Ipoly-völgye 125

IV.2. Sátoraljaújhely 126

IV.3. Putnok 130

IV.4. Salgótarján 130

V. A területfejlesztés gyakorlata az Ipoly és a Tisza között 133

V.1. A PHARE CBC program 133

V.2. Jellemző fejlesztési tervek a határ mentén 138

V.2.1. A közlekedés fejlesztése 138

V.2.2. A helyi gazdaság fejlesztése 140

V.2.3. A turizmus 143

V.2.4. A környezetvédelem 146

V.2.5. Város- és vidékfejlesztés 149

V.2.6. Emberi erőforrás-fejlesztés (K + F, kultúra, egészségügy, oktatás) 149

V.2.7. A cigányság integrációja 151

V.2.8. A szociális ellátórendszer javítása 152

V.2.9. Vízügyi együttműködés 152

V.2.10. Együttműködés a hulladékkezelésben 153

VI. Összegzés: úton az együttélés felé 155

Irodalom 157