Kedves Olvasóink jobb kiszolgálása érdekében mostantól a Dialóg Campus Kiadó saját kiadványai mellett más szakkönyvkiadók kötetei is megrendelhetők weboldalunkon.
Kedves Megrendelőink! Az Önök által megrendelt csomagok háznál történő kézbesítése során, - amennyiben első alkalommal az nem sikerült – a második kézbesítés előtt a Magyar Posta munkatársai telefonon egyeztetnek a címzettel a küldemény átvételének időpontjáról, hozzájárulva ezáltal a csomagok mielőbbi, sikeres célba juttatásához.
Felhívjuk tisztelt megrendelőink figyelmét, hogy az általános üzleti feltételeink szerint, amennyiben a megrendelt terméket személyesen kívánja átvenni könyvesboltjainkban, akkor a kedvezmény mértéke 20%!
A könyv a határmentiség és a határon átnyúló kapcsolatok kérdéskörének
vizsgálatára vállalkozik, tekintettel az államhatárok
szerepére, elválasztó vagy összekapcsoló jellegére, a schengeni határok
funkcióira. Az uniós csatlakozás miatt ugyanis olyan kettős
perifériahelyzetbe szorult kiterjedt határmenti területek kerülnek
az EU külső határára, mint például a magyar-ukrán határszakasz.
ÚJ, ÁTDOLGOZOTT KIADÁS!
Ár:
5980 Ft Internetes ár: 4365 Ft
Megjelenés:
2007.4.10.
Méret:
B/5
Terjedelem:
318 o.
Kötés:
keménytáblás
ISBN:
978-963-7296-30-7
Tartalom:
Ábrák jegyzéke 11 Táblázatok jegyzéke 15 1. Bevezetés 17 1.1. A határ menti együttműködés új kihívásai a Kárpát-medencében 17 1.2. Határmentiség és a magyar regionális tudomány 21 2. Határok, határmentiség és határrégiók 27 2.1. Az államhatárok szerepéről, funkcióiról 27 2.1.1. Elválaszt és/vagy összeköt a határ? – magyar szemszögből 29 2.2. A határrégió, mint interaktív tér 34 2.3. A határ menti térségek súlya és szerepe az Európai Unióban és Magyarországon 40 3. Történelmi dimenziók 49 3.1. Trianon és következményei 49 3.2. Magyarország az új kelet-közép-európai térben 57 3.3. Határmentiség és perifériahelyzet 64 3.4. Perifériák Magyarországon 68 4. A határmentiség kérdőjelei empirikus vizsgálatok tükrében 77 4.1. A „periféria perifériáján” – egy kérdőíves vizsgálat eredményei és tanulságai 77 4.1.1. A vizsgálat módszere 77 4.1.2. Az Északkelet-Alföld határ menti területeinek néhány településföldrajzi jellemzője 78 4.1.3. A vizsgálat eredményei 85 4.1.3.1. Népességi jellemzők 85 4.1.3.2. Foglalkoztatottsági viszonyok 93 4.1.3.3. A gazdaság főbb jellemzői 98 4.1.3.4. A határ menti fekvés hatásainak megítélése 101 4.1.3.5. A határokon átnyúló kapcsolatok jellege és jellemzői 106 4.1.3.6. A határon átnyúló kapcsolatok egyéb jellemzői 111 4.1.3.7. A turizmus, mint lehetőség 115 4.1.3.8. Remények és reménytelenségek szorításában 123 4.2. Véleményvizsgálat: határmentiség és határon átnyúló kapcsolatok lakossági szemszögből 125 4.2.1. A vizsgálat módszere 125 4.2.2. A határ mentén élők benyomásai a határról és a szomszédos országról 127 4.2.3. A határtérség, mint a mindennapi élet színtere 131 4.2.4. A határ mentén élő lakosság szomszédos országba irányuló kapcsolatai 136 4.2.4.1. A kapcsolatok időbeli alakulása 137 4.2.4.2. A határon átnyúló lakossági kapcsolatok jellege 137 4.2.5. Az EU-csatlakozás kérdései a keleti határok mentén élő lakosság szemével 138 4.2.6. Az eurorégiók szerepéről a keleti határok mentén 141 4.3. Keleti államhatárok az országos és a helyi sajtó tükrében (1990–2005) 144 4.3.1. A kezdet: kapcsolatok új alapokon 144 4.3.2. A keleti határvégeken 146 4.3.3. Az összefogásnak már nincs határa 150 4.3.4. Az Eurorégió „Szent István koronája” kicsiben 156 4.3.5. Működő régió vagy csak adminisztráció 158 4.3.6. Európai mércével Európában 160 4.3.7. Az uniós csatlakozás után – Schengen árnyékában 161 4.3.8. Másfél évtized mérlege 166 5. A határrégiók gazdaságélénkítő szerepe 169 5.1. A Kárpát-medence mint gazdasági térség 169 5.2. Az új szomszédsági partnerség – határokon átnyúló kohézió 174 5.3. Az új makrorégió lehetséges hatásai 176 5.4. Egyedül nem megy – a határon átnyúló együttműködések uniós támogatásai 178 5.4.1. Az Interreg 180 5.4.2. A Phare- és a Phare CBC-program 182 6. A határ menti térségek munkaerőpiacának néhány sajátossága Magyarországon 187 6.1. Régi-új közeg: a munkaerőpiac 187 6.2. Munkaerő-piaci folyamatok a rendszerváltás után 188 6.3. A munkaerőpiac jelenlegi területi szerkezete 193 6.4. A kapcsolatok sajátos formája – külföldi munkavállalók a magyar munkaerőpiacon 198 7. Magyarország és államhatárai 205 7.1. A „schengeni folyamat” 205 7.2. Határforgalom és a kishatárforgalom alakulása Magyarországon 208 7.3. Államhatárok és a határforgalom alakulása határszakaszonként 213 7.3.1. Magyar–osztrák reláció 214 7.3.2. Magyar–szlovák reláció 215 7.3.3. Magyar–ukrán reláció 216 7.3.4. Magyar–román reláció 219 7.3.5. Magyar–szerb (-montenegrói) reláció 223 7.3.6. Magyar–horvát reláció 225 7.3.7. Magyar–szlovén reláció 226 7.4. Schengen új kihívásai és a határőrizet 227 8. Határmentiség és interregionális együttműködés 235 8.1. Az európai integrációs folyamatok új kihívásai 235 8.2. A határmentiség új európai területi dimenziói 236 8.3. Interregionális együttműködések Magyarországon 242 8.3.1. Általános áttekintés 242 8.3.2. Munkaközösségek 250 8.3.3. Eurorégiók – nagyrégiók 252 8.3.3.1. Kárpátok Eurorégió 252 8.3.3.2. Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégió 260 8.3.3.3. West/Nyugat Pannónia Eurorégió 267 8.3.4. Eurorégiók – kisrégiók 271 8.3.5. Az interregionális együttműködés egyéb lehetséges szintjei 280 9. Schengen árnyékában 287 Irodalom 293 Névmutató 315
;void(0))
