A szerző személyes ajánlása:

A Föld sok-sok helyén fordulnak elő látványos felszínformák. E képződményekkel a geomorfológia foglalkozik. E tudományterület különös részterületét képezi a karsztmorfológia, amelynek kutatása szinte az egész életemet kitölti. Elkötelezettségem oka részben az, hogy e tudományterület számos újabb és újabb megoldandó problémákat vet fel. Talán azonban ennél is fontosabb, hogy kutatásaim során páratlan szépségű földi csodákkal foglalkozhatom. Gondolok itt a cseppkő ékességekkel telehintett barlangokra, a vad hegyi karsztok járhatatlan karrjaira és feneketlen mélységű aknabarlangjaira, a csillogó vízesések sorát produkáló mésztufagátakra.

Veress Márton

Bevezetés 13
1. A folyóvizek felszínformálása (Lóczy Dénes) 17
1.1. A víz uralma a Földön 17
1.2. A folyók felszínalakító munkájának kutatása 17
1.3. Szinte észrevétlen felszínpusztulás: a felületi (areális) erózió 19
1.3.1. Erózió - cseppenként 20
1.3.2. Lehordódás vízlepel által 24
1.4. Lefolyás a felszín alatt 27
1.5. A vonalas (lineáris) erózió 28
1.5.1. A barázdás erózió 29
1.5.2. Árkos erózió 31
1.5.3. Vízmosás-erózió 32
1.5.4. "Rossz földek" 34
1.6. Mitől folyó a folyó? 35
1.7. Hogyan áramlik a víz a folyó medrében? 35
1.7.1. A folyó energiája 36
1.7.2. A mederalak vizsgálata 37
1.7.3. Az áramlás sebessége 40
1.7.4. Áramlási módok 41
1.7.5. Örvények a folyóban 42
1.7.6. Csendes és rohanó áramlás 44
1.8. A folyók hordalékszállítása 45
1.8.1. Honnan és milyen hordalék kerül a folyóba? 45
1.8.2. A hordalék továbbítása 47
1.8.3. Milyen módon szállítja a folyó hordalékát? 48
1.8.4. A folyóvízi felszínpusztítás mértéke 51
1.9. A mederfejlődés folyamatai 53
1.9.1. A mederalakulás részfolyamatai 53
1.9.2. A mederfenék alakzatai 55
1.9.3. Milyen körülmények között a legnagyobb
mérvű a mederformálás? 57
1.9.4. A partok pusztulása 59
1.10. A vízáramlás és a mederalak összefüggései 59
1.11. A folyók hossz-szelvénye 61
1.12. Egy hagyományos fogalom: a folyók szakaszjellege? 62
? és egy újabb: a medermintázatok 63
1.12.1. Egyszerű medrek 64
1.12.2. Összetett medrek 66
1.12.3. Medermintázat, folyómechanizmus, stabilitás 68
1.13. A sziklamedrek alakzatai 69
1.13.1. Zúgók, sellők, mederlépcsők 69
1.13.2. A vízesések 72
1.13.3. A szurdokok 72
1.14. Meanderező medrek 73
1.14.1. Mitől meandereznek a folyók? 73
1.14.2. A meanderezés ?nyomai? a keresztszelvényben 78
1.14.3. A meanderek geometriája 81
1.14.4. "Aránytalan" vízfolyások 82
1.14.5. Hogyan hatnak a meanderezésre a tektonikai mozgások? 83
1.15. Szétágazó medrek 84
1.15.1. Hogyan ágazik szét egy folyó? 85
1.15.2. A folyómechanizmusok összehasonlítása 86
1.15.3. A folyómetamorfózis 88
1.16. Folyóvízi akkumuláció 88
1.17. Az árterek formakincse 89
1.17.1. Az árterek osztályozása 90
1.17.2. Az övzátonyok 92
1.17.3. A folyóhátak 93
1.17.4. Az ártéri lapályok 94
1.17.5. Hogyan épülnek föl az árterek? 95
1.18. Folyóteraszok 96
1.18.1. Teraszfajták 96
1.18.2. Hogyan keletkeznek a folyóteraszok? 98
1.18.3. A teraszok azonosítása 100
1.19. Hordalékkúpok 102
1.19.1. A hordalékkúpok fölépülése 103
1.19.2. Belső szerkezetük 103
1.20. Folyótorkolatok 104
1.20.1. A delta részei 104
1.20.2. A delták fejlődése 105
1.21. A delták osztályozása 106
1.21.1. Épülő delták 109
1.21.2. Pusztuló delták 110
1.22. Tölcsértorkolatok 110
1.23. Helyi tektonikus hatások a völgyekre 112
1.24. Ha két folyó találkozik? 115
1.25. Mit lenne még jó tudnunk a folyókról? 119
1.25.1. Újdonságok a talajerózió kutatásában 119
1.25.2. Újdonságok a folyóvízi geomorfológiában 120
Hivatkozások 124
2. A jég és az olvadékvizek felszínformálása
(LóczY Dénes) 131
2.1. Jég a Föld felszínén 131
2.2. Hogyan lesz a hóból jég? 132
2.3. Szárazföldi és tengeri jégtakarók 134
2.3.1. A szárazföldi jégtakarók 134
2.3.2. A selfjég 135
2.3.3. A befagyott tenger 135
2.4. Hányféle gleccser létezik? 136
2.4.1. Termális típusok 136
2.4.2. Alak szerinti osztályozás 137
2.4.3. Dinamikájuk szerinti osztályozás 139
2.5. Mit jelez a gleccserek tömegegyensúlya? 139
2.6. Víz a jégtömegben 142
2.7. Hogyan mozognak a gleccserek? 145
2.7.1. Plasztikus folyás 145
2.7.2. Regeláció 147
2.7.3. Talpi csúszás 148
2.7.4. "Lezúdulás" (surge) 149
2.7.5. Jég alatti deformáció 150
2.7.6. Jégtektonika 150
2.8. Miért nem sima a jégár felszíne? 151
2.8.1. A jéghasadékok fajtái 151
2.9. Milyen gyorsan haladnak a gleccserek? 153
2.10. Hogyan szállítja hordalékát a gleccser? 154
2.10.1. Morénafajták elhelyezkedése 155
2.10.2. Elsődleges morénák 158
2.10.3. Másodlagos morénák 159
2.11. Hogyan alakítja a jég a felszínt? 159
2.11.1. Exaráció (kivésés) 160
2.11.2. Tördelés (plucking) 160
2.12. Miben különbözik a folyóvízi és a glaciális erózió? 164
2.13. A glaciális erózió formái a hegységekben 165
2.13.1. A kárfülke 166
2.13.2. A kárgerinc 166
2.13.3. A teknővölgy (trog) 166
2.14. Glaciális eredetű tavak 168
2.15. Glaciális hordaléklerakódások 170
2.15.1. Jégperemi (marginális) formák 171
2.15.2. Jég alatti (szubglaciális) formák 172
2.15.3. Holtjégformák 175
2.16. Az olvadékvizek létrehozta formák 175
2.16.1. Ózok 175
2.16.2. Kame-ek 177
2.16.3. Szandrmező (olvadékvízsíkság) 178
2.16.4. Channeled Scablands 178
2.16.5. ősfolyamvölgyek 179
2.16.6. Varvok 179
2.17. A jégkorszak öröksége 180
2.18. Mi mindent nem tudunk még a gleccserekről? 181
Hivatkozások 184
3. Jégkörnyéki (periglaciális) felszínformálódás
(LóczY Dénes) 187
3.1. Fagyos környezet a jég peremén 187
3.1.1. Éghajlati feltételek 187
3.2. A fagyos felszínek kutatói 188
3.3. Ahol állandóan fagyott a föld 189
3.4. A permafroszt kialakulása 190
3.5. A permafroszt elterjedése 192
3.5.1. A jég alatt 192
3.5.2. A valódi permafroszt 192
3.5.3. A pszeudoperiglaciális vagy szubperiglaciális öv 194
3.5.4. Selfpermafroszt 194
3.6. A permafroszt szerkezete 194
3.6.1. Az állandó fagy ?emeletei? 195
3.6.2. A jég megjelenési formái 196
3.6.3. Szegregációs jégalakzatok 196
3.7. Vizek a fagyott földben 197
3.8. Periglaciális folyamatok 198
3.8.1. Kipréselődő és benyomuló jég 199
3.8.2. A fagy okozta aprózódás 199
3.8.3. Üledékdeformációk 200
3.8.4. Fagyemelés 203
3.8.5. A fagyos tömegmozgások 205
3.8.6. Fagykarsztos folyamatok 206
3.8.7. Hóval kapcsolatos folyamatok 206
3.8.9. Egyéb felszínalakító folyamatok 207
3.9. Periglaciális formák 207
3.9.1. Fagymintás felszínek 207
3.9.2. Fagyhalmok 212
3.9.3. Fagykarsztos formák 215
3.10. Felszínelegyengetés fagy hatására 216
3.10.1. Talajfolyás 217
3.10.2. Gelifrakciós és nivációs formák 218
3.10.3. A sziklagleccserek 220
3.11. Szubperiglaciális formák 222
3.12. A periglaciális geomorfológia távlatai 223
Hivatkozások 225
4. Karsztmorfológia (Veress Márton) 229
4.1. Bevezetés 229
4.2. Hogyan oldódik a mészkő? 229
4.2.1. A hidrokarbonátos oldódás folyamatai 232
4.2.2. A keveredési korrózió 234
4.3. Más kőzetek oldódása 235
4.3.1. A dolomit 235
4.3.2. A kősó, a gipsz és az anhidrit 235
4.3.3. Még a homokkövek is képesek oldódni! 236
4.4. Milyen hatékony lehet a karsztos lepusztulás? 236
4.5. Mi kell a karsztosodáshoz? 237
4.5.1. A földtani viszonyok 237
4.5.2. Hidrológiai viszonyok 239
4.5.3. A karszt áramlási rendszere 241
4.5.4. Karsztvízövek egyéb kőzetekben 243
4.6. Hányféle karszt van? 243
4.6.1. A karsztosodás kora szerint 244
4.6.2. A karsztosodó kőzet szerint 244
4.6.3. A földtani felépítés szerint 244
4.6.4. A karszt fedettsége szerint 246
4.6.5. A karsztterületek szerkezete szerint 246
4.6.6. Magasság szerint 246
4.6.7. A karsztterület éghajlata szerint 248
4.6.8. A hidrológiai viszonyok szerint 252
4.6.9. Az erózióbázishoz viszonyított helyzet szerint 253
4.6.10. A karsztvíz hőmérséklete szerint 253
4.6.11. A karszt felszíni domborzata szerint 254
4.7. Karsztformák a felszínen 254
4.7.1. A karrok 254
4.7.1.1. Fedetlen kőzetfelszínek karrjai 255
4.7.1.1.1. Áramlástól függő formák 257
4.7.1.1.2. Áramlástól független formák 260
4.7.1.1.3. Maradványformák 260
4.7.1.2. Talaj alatti karrok 262
4.7.1.3. Parti karrok 262
4.7.1.4. Barlangi karrok 263
4.7.2. A dolina 264
4.7.2.1. Osztályozásuk környezetük domborzata szerint 264
4.7.2.2. Elrendeződésük szerint 264
4.7.2.3. Kitöltődésük szerint 264
4.7.2.4. Eredetük szerint 266
4.7.2.5. Alakjuk szerint 266
4.7.2.6. Elképzelések a dolinák keletkezéséről 267
4.7.2.7. Dolinafajták 269
4.7.2.8. Az uvala 273
4.7.3. A víznyelők 274
4.7.3.1. Fejlettségük szerint 275
4.7.3.2. Osztályozásuk helyzetük szerint 275
4.7.3.3. A víznyelők működése 276
4.7.3.4. További feltételek 276
4.7.4. A poljék 277
4.7.4.1. A poljék fajtái 278
4.7.4.2. Poljékat kialakító folyamatok 279
4.7.5. Karsztos maradványok 281
4.7.6. A karszt völgyei 283
4.7.7. Karsztos tavak 286
4.8. Karsztformák a mélyben: a barlangok 286
4.8.1. Az üregesedés okai 288
4.8.2. Kisformák az üregekben 293
4.8.2.1 Az üledék nélküli vízáramlás formái 293
4.8.2.2. Üledék feletti és alatti formák 297
4.8.2.3. Szivárgó vizek 297
4.8.2.4. Omlásos formák 297
4.8.2.5. Barlangi meanderek 299
4.8.3. A karsztbarlangok típusai 299
4.8.3.1. A vadózus zóna üregei: vertikális barlangok 299
4.8.3.2. A freatikus és epifreatikus zóna barlangjai 300
4.8.3.3. Eróziós barlangok 304
4.8.4. Barlangi üledékek 310
4.8.5. Jégbarlangok 312
4.8.6. Szemikarbonát- és parakarsztok barlangjai 312
4.8.7. Nem karsztos (pszeudokarsztos) barlangok 312
4.8.8. Hogyan pusztulnak a barlangok? 313
4.8.9. A barlangok díszei: a kiválások 313
4.8.9.1. Cseppkőfajták 313
4.8.9.2. Mésztufakiválások 315
Hivatkozások 320
Általános geomorfológiai művek 327
Tárgymutató 329
Képek 337