I. kötet
Ábrajegyzék 11
Táblázatok jegyzéke 17
Előszó 21
1. A történeti földrajz kialakulása, irányzatai,
a magyar történeti földrajz fejlődése (Hajdú Zoltán) 25
1.1. A gyökerek és a hosszú formálódás 25
1.2. Európa történeti földrajza 29
1.3. A történeti földrajz nemzeti iskolái 30
1.3.1. A német történeti földrajz 30
1.3.2. A francia történeti földrajz 32
1.3.3. Az angol történeti földrajz 33
1.3.4. Az amerikai történeti földrajz 33
1.3.5. Az orosz-szovjet történeti földrajz 34
1.4. A magyar történeti földrajz fejlődése 35
2. Az Osztrák-Magyar Monarchia Európában
a 19-20. század fordulóján (Hajdú Zoltán) 41
2.1. Bevezetés 41
2.2. A Monarchia földrajzi alapmeghatározottságai
és politikai földrajzi helyzete Európában 43
2.2.1. A Monarchia topográfiai helyzete és földrajzi sajátosságai 43
2.2.2. A Monarchia geopolitikai helyzetének alakulása 45
2.2.2.1. Brit Birodalom 45
2.2.2.2. Franciaország 46
2.2.2.3. Oroszország 47
2.2.2.4. Németország 47
2.2.2.5. Olaszország 48
2.2.2.6. Törökország 49
2.2.2.7. Az Osztrák-Magyar Monarchia 49
2.3. A Monarchia az európai demográfiai térben 51
2.4. A Monarchia az európai gazdasági térben 54
2.4.1. A Monarchia gazdasága európai összehasonlításban 55
2.4.1.1. Mezőgazdaság 55
2.4.1.2. Bányászat és ipar 55
2.4.1.3. Infrastruktúra 57
2.4.1.4. Gazdasági fejlettség 57
2.4.2. A közös vámterület külkereskedelmének sajátosságai 58
2.4.3. A Monarchia közös államháztartása 59
2.5. A Monarchia az európai urbanizációs folyamatokban 59
3. Magyarország a Monarchiában (Beluszky Pál) 61
4. A társadalmi-gazdasági folyamatok színtere
- az ország természeti adottságai (Beluszky Pál) 71
4.1. A Kárpát-medence nagytájai 72
4.1.1. A Nagyalföld 75
4.1.2. A Kisalföld 79
4.1.3. A Dunántúl 80
4.1.4. Az Északnyugati-Felvidék 82
4.1.5. Az Északkeleti-Felvidék 84
4.1.6. Erdély 85
4.1.7. A Dráva-Száva köze (és a Karszt-hegység) 86
4.2. A természeti viszonyok hatása a társadalom térszerkezetére 87
5. A társadalom és a gazdaság területi folyamatait
befolyásoló ideológiai, politikai és törvényi környezet
a 19-20. század fordulóján (Hajdú Zoltán) 103
5.1. Előzetes megjegyzések 103
5.2. Az állami beavatkozás sajátosságai Magyarországon
a premodern korszakokban 104
5.3. Az állami beavatkozás a dualizmus időszakában 107
5.3.1. Nemzet és állam = nemzetállam? 107
5.3.2. Államszerkezet, közigazgatási beosztás 109
5.3.3. Nemzetiségi politika 111
5.3.4. Demopolitika és társadalompolitika 114
5.3.5. Közlekedéspolitika 115
5.3.6. Iparpolitika és iparfejlesztés 116
5.3.7. Agrárpolitikai beavatkozások 118
5.3.8. A magyar államháztartás sajátosságai az állami
beavatkozás oldaláról tekintve 119
5.4. Összegzés 120
6. A magyar államterület közigazgatási felosztása (Beluszky Pál) 121
6.1. A polgári közigazgatáshoz vezető út 121
6.2. A polgári igazgatás kiépítése 124
6.3. A közigazgatás szerepe a településhálózat alakításában 131
6.4. Törvényhatóságok, városok, járások 132
6.5. Az igazságügy intézményeinek területi rendszere 142
6.6. A hadügy intézményeinek területi rendszere;
a haderő területi elhelyezkedése 146
7. Az ország lakói - Magyarország demográfiai képe
a századfordulón (Beluszky Pál) 153
7.1. A Kárpát-medence népesedése a honfoglalástól a 19. századig
(a preindusztriális korszak demográfiai folyamatai) 153
7.1.1. A honfoglalástól a török hódításig 153
7.1.2. Népesedési helyzet a három részre szakadt Magyarországon 158
7.1.3. A demográfiai-gazdasági újjáépítés kora (1690-1784/1787); népesedés az első hivatalos népszámlálásig (1870) 160
7.2. Demográfiai átmenet - demográfiai forradalom 163
7.3. Magyarország a demográfiai átmenet időszakában
(a századforduló demográfiai folyamatai) 165
7.3.1. Népmozgalom 165
7.3.1.1. Születések 169
7.3.1.2. Halálozások 176
7.3.1.3. Természetes szaporodás 179
7.3.1.4. Házasságkötések � családmodell 179
7.3.2. A népesedési folyamatok területi különbségei 181
7.3.2.1. Születések 181
7.3.2.2. Halálozások 203
7.3.2.3. Természetes szaporodás 206
7.3.3. A vándormozgalom 207
7.3.3.1. A belső vándorlások 207
7.3.3.2. A kivándorlás 238
7.3.3.3. A vándorlási egyenleg 239
7.3.4. A népességszám alakulása 244
7.3.5. A népsűrűség alakulása 251
7.4. A népesség demográfiai szerkezete, nemzetiségi (anyanyelvi)
és vallási összetétele 254
7.4.1. A népesség korösszetétele; férfi-nő arány 254
7.4.2. A lakosság nemzetiségi (anyanyelvi) összetétele 256
7.4.2.1. Bevezetés 256
7.4.2.2. A Kárpát-medence nemzetiségi összetételének
és területi szerkezetének kialakulása 261
7.4.2.3. A Kárpát-medence nemzeteinek-nemzetiségeinek
földrajzi elhelyezkedése 271
7.4.2.4. Nemzetiségi kérdés - nemzetiségi politika 298
7.4.3. Az ország lakosságának felekezeti megoszlása 303
8. Az ország gazdasága 315
8.1. Bevezetés (Beluszky Pál) 315
8.2. Magyarország mezőgazdasága a 20. század elején (Nagy Mariann) 322
8.2.1. A mezőgazdaság természeti adottságai 323
8.2.2. A mezőgazdaság fejlődése az első világháborút
megelőző évtizedekben 331
8.2.3. Birtokviszonyok, munkaerő 340
8.2.4. Növénytermelés 354
8.2.5. Az állattenyésztés 361
8.2.6. Erdőgazdálkodás 367
8.2.7. Magyarország agrárrégiói 368
8.2.7.1. A Dunántúl és a Kisalföld 372
8.2.7.2. A Nagyalföld 378
8.2.7.3. Az északi és keleti átmeneti régió 382
8.2.7.4. Az Északi-Felföld 384
8.2.7.5. Az Északkeleti-Felföld 385
8.2.7.6. Erdély 387
8.2.7.7. Horvátország 391
8.2.8. Függelék 392
8.2.8.1. Az agrárrégiókat alkotó megyék 392
8.2.8.2. A felhasznált változók 393
8.3. Magyarország ipara a századelőn (Beluszky Pál) 396
8.3.1. Az ipari fejlődés feltételei 396
8.3.2. A századelő iparának kialakulása 403
8.3.3. A bányászat és a gyáripar 410
8.3.4. Az ipar területi elhelyezkedése - iparvidékek 430
8.3.4.1. Az ipar területi elhelyezkedése 430
8.3.4.2. Az egyes ipari régiók és iparvidékek jellemzése 436
8.3.4.2.1. A központi ipari régió 436
8.3.4.2.2. A felvidéki ipari régió 438
8.3.4.2.3. A Krassó-Szörény
és a Hunyad megyei ipari régió 440
8.3.4.2.4. A kisalföldi ipari régió 441
8.3.4.2.5. Egyéb iparvidékek, ipari központok 441
Irodalomjegyzék 445
A II. kötet tartalomjegyzéke

8.4. Pénzintézeti szolgáltatások; kereskedelem (Gál Zoltán)
8.4.1. A dualizmus kori bankrendszer szerkezeti sajátosságai
8.4.2. A bankhálózat mérete
8.4.3. A magyarországi bankrendszer térbeli fejlődésének sajátosságai
8.4.4. A városhálózat pénzintézeti funkciói a 20. század elején
8.4.5. Az árucsere formái és központjai Magyarországon
8.5. Magyarország közlekedése (Majdán János)
8.5.1. Közlekedés a gépi korszak előtt
8.5.2. A modern közlekedési hálózat kiépülése
8.5.2.1. Az állam közvetlen részvétele a vasutak és utak kiépítésében és működtetésében (1849-1855)
8.5.2.2. Birodalmi keretek között magántőkével történő fejlesztések időszaka (1855-1867)
8.5.2.3. A magánvállalati és magyar állami közlekedésfejlesztés korszaka (1867-1884)
8.5.2.4. A magyar állam és a hazai befektetők vezető szerepe a közlekedési hálózat minden ágában (1885-1914)
8.6. Vendégforgalom - Magyarország gyógy- és üdülőhelyei (Beluszky Pál)
9. Magyarország oktatásügye (Beluszky Pál - Nagy Mariann)
9.1. Az elemi szintű népoktatás és a tanítóképzés
9.2. A szakoktatás
9.3. A középszintű oktatás és a középiskolák
9.4. A felsőoktatás
10. Magyarország településállománya, településhálózata (Beluszky Pál)
10.1. A településállomány formálódása a Kárpát-medencében, 895-1849
10.1.1. A középkori településállomány
10.1.2. A települések helyzetének alakulása 1526-1688 között
10.1.3. Településfejlődés a török kiűzése és a polgári forradalom között
10.2. A településállomány formálódásának feltételei a polgári korszakban
10.3. A településállomány; a települések nagyságrendi tagolódása a századelőn
10.4. A magyarországi városhálózat a századelőn
10.4.1. A városfogalom
10.4.2. Városi rangú települések Magyarországon a 20. század elején
10.4.3. A magyarországi városok hierarchiája a századelőn
10.4.3.1. A városhierarchia megállapításának módszere
10.4.3.2. A Kárpát-medence városainak hierarchiája a századelőn (1910-ben)
10.4.3.2.1. Városi jogú települések - városi funkciójú települések
10.4.3.2.2. A városi népesség aránya - városodottság - városnagyságok
10.4.3.2.3. A városok térbeli megoszlása
10.4.3.2.4. A városhierarhia (városállomány) átformálódása
a dualizmus idején
10.4.3.2.5. A városi szerepkör mennyiségi mutatói
10.4.3.3. Az egyes hierarchia-szintek rövid jellemzése
10.5.1. A faluállomány formálódásának feltételei
10.5.2. Falutípusok a századelőn
10.5.2.1. A "nem-agrárfalvak"
10.5.2.2. Agárfalvak a századelőn
10.6. Az alföldi tanyavilág
10.6.1. A tanyák keletkezése; a tanyavilág helyzetének alakulása
a feudalizmus idején
10.6.2. A tanyás települési-gazdálkodási rendszer a dualizmus korában
11. Kárpát-medence országrészeinek (régióinak?)
rövid jellemzése (Beluszky Pál)
11.1. Az országrészek kijelölésének-elhatárolásának szempontjai; a korábbi kísérletek
11.2. A Kárpát-medence térszerkezeti váza
11.3. A modernizáció regionális különbségei a Kárpát-medencében
11.3.1. Módszertani megfontolások
11.3.2. Eredmények: néhány modernizációs elem területi differenciái
11.3.3. Eredmények: a modernizáció területi különbségei
11.3.4. Az egyes országrészek rövid jellemzése
11.3.4.1. A téregységek kijelölésének szempontjai
11.3.4.2. Budapest és vidéke
11.3.4.3. A Nagyalföld
11.3.4.4. A Kisalföld
11.3.4.5. A Dunántúl
11.3.4.6. A Felföld
11.3.4.7. Északkelet-Magyarország
11.3.4.8. Erdély és a Partium
11.3.4.9. A Bánát
11.3.4.10. Horvátország (Hajdú Zoltán)
Irodalomjegyzék