Magyarország közlekedési és távközlési földrajza

KEZDŐOLDAL > REGIONÁLIS TUDOMÁNYOK, FÖLDRAJZ, MEZŐGAZDASÁG > REGIONÁLIS TUDOMÁNYOK
A KÁRPÁT-MEDENCE RÉGIÓI SOROZAT AGRÁRTUDOMÁNY FÖLDRAJZTUDOMÁNY REGIONÁLIS TUDOMÁNYOK

Erdősi Ferenc Magyarország közlekedési és távközlési földrajza			6480 Ft Internetes ár: 4730 Ft db a kosárba
Erdősi Ferenc művei			ez még nincs a kosárban
Egykori szolgáló szerepéből kinőve a távközlés a közlekedéssel együtt a gazdaságot és társadalmat formáló, a tér-idő dimenziót viszonylagossá tevő integrált kommunikációs rendszert alkot, mely egyre erősebben befolyásolja a területi folyamatokat. Hogyan, milyen arányok szerint fejlődtek az egyes kommunikációs alágazatok a rendszerváltás óta? Melyek ma a közlekedés területfejlesztési és környezetvédelmi szempontból legfontosabb kérdések? Hogyan tagolják a teret a kommunikációs infrastruktúrák és szolgáltatások Magyarországon? E kérdésekkel foglalkozik e szak- és kézikönyv.
	Ár:	6480 Ft Internetes ár: 4730 Ft
	Méret:	B/5
	Terjedelem:	504 o.
	Kötés:	keménytáblás
	ISBN:	963 9542 21 0
	Tartalom:	Bevezetés 13 I. rész: A közlekedés fejlődésének általános jellemzői a rendszerváltás óta 15 1. Kommunikáció - korszak- és rendszerváltás 17 1.1. A közlekedés és a távközlés felértékelődése 18 1.2. Az áru- és személyszállítás volumenének és piacának időbeli alakulása 20 1.3. A közlekedés alágazati szerkezete (modal split) 24 II. rész: A közlekedési alágazatok fejlődésének területi sajátosságai 33 1. A pozícióvesztes vasúti közlekedés 35 1.1. A vasúti infrastruktúra-fejlesztési programok által előnyben részesített vonalak 35 1.1.1. A PEN/TINA hálózatok szerepe a magisztrális hálózatfejlesztések irányának és mértékének alakulásában 35 1.1.2. A két legnagyobb nemzetközi jelentőségű pályaépítési és rekonstrukciós beruházás 40 1.1.2.1. A magyar-szlovén vasút és szerepe a Nyugat-Dunántúlon kialakítandó észak-déli irányú, nemzetközi transzverzális szerepet betöltő folyosóban 40 1.1.2.2. A Budapest-Hegyeshalom nemzetközi törzsvonal teljes rekonstrukciója és "kvázi nagy sebességű" pályává való kiépítése 43 1.1.3. Pályavillamosítás a rendszerváltás óta 44 1.1.4. A pálya-infrastruktúrahálózat jellemzői a 21. sz. elején 48 1.1.4.1. A hálózat vonalkategóriák, illetve műszaki teljesítőképesség szerinti hierarchikus tagozódása/összetétele 48 1.1.4.2. A vasúthálózat szerkezete és sűrűsége, alakzatának gráf elemzése 52 1.2. A forgalom alakulása és térségi/települési jellemzői 57 1.2.1. A személyforgalom 57 1.2.1.1. A személyforgalom tér- és időbeli alakulásának általános jellemzői 57 1.2.1.2. Az InterCity és Interpici szolgáltatások hálózata 58 1.2.1.3. Az elővárosi vasúti közlekedés 64 1.2.1.4. Az utasforgalom vonalak szerinti megoszlása a MÁV hálózatán 66 1.2.1.5. A legnagyobb állomások utasforgalmának jellegzetessége a távolsági övezetek szerinti megoszlás alapján 70 1.2.2. A vasúti teheráru-forgalom 74 1.2.2.1. A vasúti teheráru-szállítás általános jellemzőinek (volumenének, szállítmányszerkezetének) alakulása 74 1.2.2.2. A vasúti teheráruforgalom távolsági övezetek szerinti szerkezete 77 1.2.2.3. A vasúti teheráru forgalom területi jellemzői 78 1.3 Keskeny nyomtávú vasútvonalak 82 2. A logisztika és a kombinált áruszállítás 85 2.1. Magyarország adottságai a nemzetközi logisztikai központok létesítéséhez 85 2.2. A területi logisztikai központok zászlóshajója, a BILK 88 2.3. A kombinált áruszállítás 90 2.3.1. A kísért (RoLa, RoRo) és a kíséretlen kombi szolgáltatások 91 2.3.2. A nemzetközi konténer irányvonat-szolgáltatások viszonylatai és termináljai 95 2.3.3. A kombiszállítás forgalmi és környezeti előnyeinek kihasználására irányuló intézkedések 99 3. A közúti közlekedés 103 3.1. Az úthálózat 103 3.1.1. Az úthálózat fejlődése; a fejlesztési tervek és a valóság közötti ellentmondások 103 3.1.2. Az úthálózat hierarchikus szerkezete és minőségének területi jellemzői 105 3.1.3. A főúthálózati ellátottság és a hálózat geometriai sajátosságai (belső összekötöttsége, tagolódása) 111 3.1.4. Az országos közúthálózat sűrűsége 115 3.2. A gépjárműállomány 115 3.2.1. Az ország gépjárműállománya, a személygépkocsi-ellátottság területi jellemzői 118 3.2.2. A személygépkocsi-ellátottság települési jellemzői 122 3.2.3. A tehergépjármű-, az autóbusz- és az üzemanyagkút-állomány területi megoszlása 126 3.3. A gyorsforgalmi úthálózat 128 3.3.1. A gyorsforgalmi úthálózat 1990 és 2004 közötti fejlesztésének általános jellemzői 130 3.3.2. Nemzetközi, nemzeti és területi érdekek érvényesítése az egyes sugárirányú autópályák építésénél 135 3.3.2.1. Az M1 befejezése és az M15 megépítése a mielőbbi nyugat-európai hálózati kapcsolat megteremtése érdekében 135 3.3.2.2. Az Észak-Magyarországot a fővároshoz közelebb hozó és a kelet-európai kapcsolatokat javító M3 autópálya továbbépítése 136 3.3.2.3. A fővárost a Dél-Alfölddel összekötő és a délkelet- európai kapcsolatot szolgálni hivatott M5 továbbépítésének, továbbá használati módja rendezésének folyamata 141 3.3.2.4. A főváros és a Délnyugat-Dunántúl, valamint az észak- adriai kikötők közötti összeköttetést szolgáló M7 továbbépítése 142 3.3.2.5. A sugárirányú hálózat "mostohagyermeke" az M6/M56 autópálya és autóút 143 3.3.3. A keresztirányú gyorsforgalmi utak építésének megkezdése 144 3.3.3.1. A Budapestet körülvevő, a tranzitforgalmat a főváros belterületéről az elővárosokba átterelő M0 autópálya mint "pszeudotranszverzális" 144 3.3.3.2. Az ország leghosszabb leendő gyorsforgalmi út transzverzálisa: az M9 és a szekszárdi Duna-híd 147 3.3.3.3. A leendő M8/M4 autópálya és autóút, a dunaújvárosi híd 148 3.3.4. A gyorsforgalmi úthálózat továbbfejlesztésének és kiteljesítésének távlatai 149 3.3.4.1. Az 1990-es évek főbb tervezetei 150 3.3.4.2. A gyorsforgalmi úthálózat továbbfejlesztéséről 2003-ban megjelent dokumentumokban rögzített feladatok 155 3.4. A közúti forgalom területi jellemzői 157 4. Vízi közlekedés 171 4.1. A belvízi közlekedés infrastruktúrája 171 4.1.1. A hazai víziúthálózat 171 4.1.2. A folyami kikötőállomány és gazdasági szerepe 177 4.1.2.1. A kikötők fajtái és vízi utak szerinti megoszlásuk, gazdasági profiljuk és forgalmuk 177 4.1.2.2. Kevés és nem eléggé hatékony kikötőfejlesztés, a továbbra is elmaradott kikötőállomány 182 4.1.3. Az igényektől minőségben messze elmaradó hajópark 185 4.2. A vízi közlekedés jelentősége és haszna; a vízi közlekedés jelentőségvesztése korunkban 187 4.3. A magyar vízi közlekedési vállalatok gazdasági ellehetetlenedése a rendszerváltás óta 189 4.4. A folyami áruszállítás 190 4.4.1. Az áruszállítás volumene alakulásának főbb jellemzői az utóbbi évtizedekben, illetve a rendszerváltás óta 190 4.4.2. A forgalom méretének és viszonylatok szerinti szerkezetének alakulása, a magyar és külföldi szolgáltatók aránya a magyar piacon 192 4.4.3. Az áruszállítási szolgáltatások és a szállítás árufajták szerinti szerkezete 195 4.4.4. Irányváltás a dunai nemzetközi áruszállításban a külgazdasági orientáció és részben a DMR vízi út hatására 195 4.5. A belvízi személyhajózás 198 4.5.1. A balatoni közforgalmú személyhajózás 198 4.5.2. A folyami személyhajózás 206 4.6. A felszámolt tengerhajózás 206 5. A légi közlekedés 209 5.1. Magyarország légi közlekedésének általános jellemzői 209 5.2. A Ferihegyi repülőtér műszaki jellemzői és forgalma, az általa közvetített nemzetközi kapcsolatok 210 5.2.1. Ferihegy infrastruktúrája és földi közlekedési hálózati kapcsolata 210 5.2.2. A Ferihegyet használó légitársaságok részaránya a személy- és cargoforgalomból 213 5.2.3. Budapest versus Bécs - avagy lehet-e Ferihegy gateway/valódi hub légikikötő? 215 5.3. A MALÉV szervezeti-műszaki megújulása a rendszerváltás óta és az általa teremtett nemzetközi légi összeköttetések 218 5.4. A vidéki repülőterek a terület- és településfejlesztés szolgálatában 223 5.4.1. A vidéki repülőtér-állomány főbb jellemzői 223 5.4.2. A hierarchizált vidéki repülőtér-hálózat, fejlesztésének lehetséges irányai 226 5.4.2.1. A területi és ágazati szerepkörnek megfelelő repülőterek 226 5.4.2.2. A regionális repülőterek létesítésének területi problémái 228 5.4.2.3. A középtávon legígéretesebb regionális repülőterek 232 5.4.2.4. A magánbefektetők egyéni érdekei nem esnek egybe az országos szintű területfejlesztés szempontjaival 238 5.5. Légi közlekedésünk főbb jövőbeni jellemzői és problémái 239 III. rész: Magyarország közlekedésének főbb térreleváns kérdései 243 1. Magyarország az európai közlekedési térben 247 1.1. Magyarország közlekedési helyzetének alakulását befolyásoló tényezők (a folyamat) 247 1.2. Magyarország elérhetőségét korunkban befolyásoló európai tértagolódás megnyilvánulásának módjai 250 1.2.1. A domborzati adottságok, valamint az európai tér politikai és közlekedésműszaki tagoltsága 250 1.2.2. Az európai fő forgalmi irányokhoz való viszony és helyünk a tervezett korridorhálózat által strukturált összeurópai közlekedési térben 253 1.3. A nemzetközi közlekedési szolgáltatások térkapcsolati rendszerének irányok és főbb viszonylatok szerinti megoszlása 257 1.3.1. A tengeri kikötők felé orientálódó nemzetközi vasúti és kombinált áruszállítás. "Tengerre magyar!" - de hol? 257 1.3.1.1. Az Adria kikötőinek szerepe és elérhetősége 258 1.3.1.2. Az északi-tengeri kikötők meghatározó szerepe a tengerentúli külkereskedelmünkben 259 1.3.1.3. A tengerentúli kapcsolatokat hordozó kommunikációs folyosók 260 1.3.2. A nemzetközi személyközlekedési kapcsolatrendszer 265 1.3.2.1. A nemzetközi vasúti személyszállítási kapcsolatok 265 1.3.2.2. A tervezett nagy sebességű nemzetközi vasúti összeköttetések 269 1.3.2.3. A légi közlekedés által teremtett térkapcsolatok 274 1.4. Budapest lehetséges közép-európai közlekedési központ szerepei 277 2. Monocentrikus közlekedési hálózat - egyközpontú ország. (A közlekedési hálózat Budapest-centrikusságának hatása Magyarország területi fejlődésére és városhálózatának szerkezetére.) 281 2.1. A monocentrikus hálózat történelmi gyökerei (kialakulásának történelmi folyamata) 281 2.2. Az egyközpontúság mai következménye és az oldása érdekében tett lépések elégtelensége 284 3. Magyarország (határainak és területének) átjárhatósága 297 3.1. Az államhatárok átjárhatósága 297 3.1.1. Határátkelőhelyek 297 3.1.1.1. A közúti határátkelőhelyek 297 3.1.1.2. A vasúti teheráru-forgalom határátmenetei 305 3.2. A nagy vizeken való átkelés lehetősége ("Híd- és kompföldrajz") 311 3.2.1. A folyamatos átkelés eszközei, a hidak 312 3.2.2. A komp- és révátkelés mint szükségmegoldás 318 3.2.2.1. A kompokra való ráutaltság a hídtávolság függvényében, a hidak és kompok viszonya 318 3.2.2.2. A kompok forgalma és különféle ágazati/térségi szerepe 323 3.3. Az országot átszelő, illetve az országrészek (régiók) közötti keresztirányú közlekedési pályákkal való ellátottság 326 3.3.1. A transzverzális vasúti és autóbusz-közlekedés 326 3.3.2. A tervezett vasúti "félgyűrűk" és a keresztirányú autópályák 331 3.3.3. A tranzitforgalom "kanalizálódása" a sugaras korridorokon 335 4. A vidéki térségek közlekedési ellátottsága 339 4.1. A vidéki térségek közlekedési igényei 339 4.2. A vidéki térségek közlekedési infrastruktúrája 340 4.2.1. A mellékúthálózat feltáró szerepe és minősége 340 4.2.2. A vasúti mellékvonalak és fenntarthatóságuk problémája 345 4.2.2.1. A vasútmegszüntetések következményeinek területgazdasági szempontú értékelése 346 4.2.2.2. A mellékvonal-hálózat problematika korunkban és kezelésének lehetséges módjai - a regionalizálás 350 4.2.2.2.1. A MÁV-on belüli regionalizálás "profitcentrumok" formájában az 1990-es évek derekán 351 4.2.2.2.2. Az önkormányzatok általi üzemeltetésre alapozott kísérleti regionális vasutak a 2000-es évek elején 354 4.2.2.2.3. Megszüntetett vasútvonalak újjáépítésének terve az osztrák-magyar határon 358 4.3. A falusi térségek autóbusz-közlekedésének problémái 359 4.4. A vonzáskörzeti közlekedés 360 4.5. A megyék komplex közlekedési/távközlési ellátottságának sajátosságai 367 4.6. A regionális közlekedés kiépítésének szükségessége 374 5. A közlekedés hatása a térségek fejlődésére 381 5.1. A vízi és a vasúti közlekedés hatása 381 5.2. Az autópályáktól várt és nehezen kimutatható területi gazdaságfejlesztő hatások 382 5.2.1. Az autópályákkal szembeni várakozások a térségekben és a kedvező hatások propagálása a kormányzat (illetve az önkormányzatok) részéről 382 5.2.2. Az autópályák gazdasági/társadalmi és térségi hatásai 388 5.2.3. Az autópályákkal kapcsolatos, szakmai berkekből származó, kritikátlanul kedvező vélemények 390 5.2.3.1. A hálózat kiépítésének makrogazdasági hatásai 390 5.2.3.2. Az autópályák régió, kistérségi és helyi szintű gazdasági hatásai vizsgálatának néhány módszertani jellemzője 393 5.2.4. Az autópályák térségi hatásainak reálisabb megítélése 396 5.2.4.1. Biztos, hogy csak az autópálya hiányzik a térség "boldogságához"? 396 5.2.4.2. Az autópálya önmagában még nem elég a terület- és településfejlődéshez 397 5.2.4.3. Az autópályák korridorképző, a területi különbségeket növelő hatása 399 5.2.4.4. A gyorsforgalmi úthálózat távlati fejlesztésének várható (települési?) hatásai 400 6. Magyarország közlekedésének jövőbeni főbb problémái és térségi vonatkozásai 405 6.1. A nemzetközi közlekedési hálózatokhoz való viszonyunk 405 6.2. Az EU-elvárások teljesítése 407 6.2.1. A vasút tranzitszerepének növekedése és részleges kivonulása a vidéki térségekből 407 6.2.2. A gyorsforgalmi úthálózat mint új területszerkezeti tényező 409 6.2.3. Az úthálózat reformja, a vidéki úthálózat korszerűsítése 410 6.2.4. A forgalom további növekedésére adandó közlekedéspolitikai válaszok. A fenntartható mobilitást szolgáló integrált közlekedési rendszer 411 Távközlés - infokommunikáció - tömegkommunikáció 413 1. Távközlés 415 1.1. A rendszerváltás hatása a távközlésre a nemzetgazdasági-társadalmi szerepének és műszaki megújulásának tekintetében 415 1.2. A hagyományos távközlési hálózatok - a vezetékes telefónia 416 1.2.1. A vezetékes távbeszélő-ellátottság területi jellegzetességei 418 1.2.2. A vezetékes távbeszélő-ellátottság települési jellemzői 424 1.2.3. A vezetékes telefónia használati értékét is növelő új átviteli technológiák (ISDN, ADSL, kábeltévé) terjedése (Kanalas Imre-Nagy Gábor munkája az 1.2.3.-1.3.3.2. részek) 428 1.2.3.1. Az ISDN terjedése a megyékben és a primer körzetekben 428 1.2.3.2. A szélessávú átviteli lehetőségek területi terjedése 433 1.2.3.3. A kábeltelevíziós hálózatok és szolgáltatások 434 1.2.3.4. Fénykábelhálózatok 441 1.3. A vezeték nélküli távközlési hálózatok és szolgáltatások 441 1.3.1. Mikrohullámú hálózatok és szolgáltatások 441 1.3.2. Műholdas átvitel - egyéni műholdvevők 443 1.3.3. Szélessávú cellás mobiltechnológiák - mobilkommunikáció 444 1.3.3.1. A mobiltelefon-hálózatok kialakulásának kezdetei, az NMT-rendszer 446 1.3.3.2. A GSM-rendszer megjelenése és terjedésének jellemzői 446 2. Számítástechnika - infokommunikáció (Kanalas Imre-Nagy Gábor munája a 2. és 3. alfejezet) 453 2.1. A magyarországi számítástechnika fejlődése és területi jellemzői 453 2.1.1. A történelmi kezdetek 453 2.1.2. Magyarország számítógép-ellátottsága nemzetközi viszonylatban és az állomány korösszetétele, szerkezete 453 2.1.3. A számítógép-ellátottság regionális jellemzői 458 2.2. Az informatikai hálózatok, valamint az Internet fejlődése és területi jellemzői 459 2.2.1. A speciális (szakági) nonprofit hálózatok 460 2.2.1.1. A felsőoktatást és a kutatást szolgáló HBONE-hálózat 461 2.2.1.2. A Sulinet-hálózat és az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat 463 2.2.2. A kereskedelmi internethálózatok 464 2.2.3. A magyarországi internetellátottság nemzetközi összehasonlításban 467 2.2.4. Az információs aktivitás jellemzői 469 2.2.4.1. A domainnévszerverek számának alakulása és a domainnév-regisztrációk 469 2.2.4.2. Az egyes tevékenységi területek domain név regisztrációs aktivitása 475 3. Tömegkommunikáció - a médiumok területi megjelenése 481 Hivatkozott irodalom 485 Nem hivatkozott, a témával kapcsolatos fontos szemléletalakító irodalom 495 Névmutató 499 Tárgymutató 500