Beluszky Pál  az Ünnepi Könyvhéten dedikálja könyveit

Előszó 9
1. A településállomány formálódása a feudáliskori
Magyarországon (896-1848) 13
1.1 Előzmények 13
1.2 A településállomány fejlődése 896-1526 között 14
1.2.1 A megtelepedés 14
1.2.2 A "valódi" középkori városok kora - felzárkózás nyugatra 21
1.3 A településállomány helyzetének alakulása 1526-1688 között 33
1.3.1 Településfejlődés a királyi Magyarországon és Erdélyben 40
1.3.2 Településfejlődés a hódoltság területén 45
1.3.2.1 Az alföldi mezővárosok kialakulása és jellemzőik
a 16-17. században 54
1.4 Településfejlődés a török kiűzése és a polgári forradalom között 73
1.4.1 A településállomány formálódásának feltételei 73
1.4.2 Az alföldi mezővárosok a 18-19. században 84
1.4.3 A tanyás települési-gazdálkodási rendszer kialakulása
és általánossá válása 95
1.4.4 Városfejlődés a Dunántúlon és a Felvidéken 102
1.4.5 Falvak a 18-19. században 110
2. A településállomány formálódása a polgári korszakban 129
2.1 A településhálózat alakulásának feltételei 129
2.1.1 A településfejlődés politikai és gazdasági feltételei 129
2.1.2 Népesedési feltételek 146
2.2 Településhálózat az abszolutizmus
és a dualizmus korában (1849-918) 149
2.2.1 Településszerkezet, városodottság 149
2.2.2 Városhálózat a századfordulón 154
2.2.2.1 Városhierarchia a századfordulón 154
2.2.2.2 Budapest a városhierarchia élén 159
2.2.2.3 Regionális centrumok a századfordulón 165
2.2.2.4 A városok funkcionális és "komplex" típusai 169
2.2.2.4.1 A városok funkcionális típusai 1900-ban 172
2.2.2.4.2 A városok komplex típusai 1900-ban 176
2.2.3 Faluállomány a polgári korszakban 183
2.3 A magyarországi településhálózat a két világháború között 190
3. A magyarországi településállomány mai állapota 207
3.1 Közvetlen előzmények; a mai állapot kialakulása 207
3.1.1 A második világháborút követő évek (1945-1948) 207
3.1.2 A településhálózat alakulása
a "szocialista" korszakban (1948-1989) 211
3.1.2.1 A szocializmus első "hosszú évtizede" (1948-1960) 217
3.1.2.2 A településhálózat formálódásának feltételei
1961-1974 és 1975-1989 között 232
3.1.3 A településhálózat formálódásának feltételei 1990 után 255
3.1.3.1 Társadalmi feltételek 255
3.1.3.2 Gazdasági feltételek 257
3.1.3.3 Közigazgatási, önkormányzati feltételek 262
3.1.3.4 Terület- és településfejlesztési feltételek 264
3.1.3.5 Demográfiai feltételek 266
3.2 A magyarországi településállomány mai állapota 269
3.2.1 A településfejlődés regionális keretei 269
3.2.2 Az ország településszerkezete (a települések száma, sűrűsége, nagyságrendi tagolódása) 288
3.2.3 Magyarország városai 308
3.2.3.1 Városállomány, városodottság, a városi népesség
aránya 308
3.2.3.2 A magyarországi városok hierarchiája 316
3.2.3.2.1 A regionális centrumok 326
3.2.3.2.2 A megyeszékhelyek 328
3.2.3.2.3 A középvárosok 330
3.2.3.2.4 A kisvárosok 333
3.2.3.2.5 A "majdnem-városok" 335
3.2.3.3 A városok vonzáskörzetei 338
3.2.3.4 A városi népesség - a városok dinamikája 350
3.2.3.5 A magyarországi városok típusai 356
3.2.3.5.1 Funkcionális várostípusok 356
3.2.3.5.2 Magyarország (komplex) várostípusai 361
3.2.4 Magyarország falvai 434
3.2.5 A tanyás településrendszer alakulása a második világháború után 466
3.2.6 Településhálózati egységek, településegyüttesek
Magyarországon 472
3.2.7 Településhálózati régiók 476
Függelékek 513
I. függelék 513
II. függelék 526
III. függelék 533
IV. függelék 536
V. függelék 539
VI. függelék 543
VII. függelék 546
Földrajzi- és helynévmutató 550